A nemzetiségi arányok változása
– A XIX. században a magyarság aránya kisebb volt mint az itt élő nemzetiségeké – ez az arány a XX. század elejére megváltozott › 54%-a nőtt a magyarság aránya
– 1920-ban a trianoni békediktátummal Magyarország szinte homogén nemzetállammá vált › a két világháború közötti revíziós sikerek ezen változtattak › az 1947-es párizsi béke ezt visszaállította
– jelenleg Magyarországon 13 nemzetiség van › a lakosság 6,4%-a
Fordulópontok a nemzetiségek történetében
– a XVIII. században a nemzetiségek aránya meghaladta a magyarokét › hungarustudat – a Magyar Királysághoz kötődés (uralkodó közös)
– nacionalizmus eszméje › egy nemzethez tartozás (közös nyelv, kultúra, hagyományok) › egy politikai nemzet
a reformkor magyar politikusai a polgári egyenjogúság megadásával azt várták, hogy a nemzetiségek a magyar nemzet részévé válnak › nem ez történt
– a magyar nemzetnek a reformkorban szembe kellett néznie a Habsburgok németesítő törekvéseivel és a nemzetiségek nacionalista mozgalmaival
– az 1848-as áprilisi törvények nem elégítették ki a nemzetiségeket › késett a jobbágyfelszabadítás is
– 1849-ben az orosz és osztrák katonai intervenció meghiúsítja a magyarok és a nemzetiségek közeledését, megállapodását
– 1868. évi XLIV. tv nemzetiségi törvény › az anyanyelvi oktatást biztosítja › a XX. század elején minden iskolában kötelezővé tették a magyar, mint államnyelv oktatását (békés asszimiláció segítése)
– az első világháborús vereség, az OMM szétesése szertefoszlatta a reményeket
Az asszimiláció folyamata
– asszimiláció: beolvadás › lehet békés vagy erőszakos folyamat
– első lépése a kötelező kétnyelvűség › nyelvvesztés › vegyesházasságok
-városiasodás, belső migráció
– Magyarországon a reformkortól az asszimiláció
– leginkább a zsidók részéről valósult meg › zsidók egyenjogúsítása (Ullmann Móric, Korányi Frigyes)
– magyarországi németek: “svábok”, szakmunkások, értelmiségiek › asszimilációval ellentétes folyamat az autonómiatörekvés › a magyarországi németek a náci Németország erősödésevel egyre kevésbé asszimilálódott – 1945-ben a vesztes háború után megkezdődött kitelepítésük Magyarországról
lakosságcsere-egyezmény Csehszlovákiával
– a 2011-es Alaptörvényünk kollektív jogokat biztosít a magyarországi nemzetiségeknek › bolgár, görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán – nemzetiségi szószólóik vannak a parlamentben
A hazai cigány/roma népesség története XIV-XV. századtól
– nincsenek írott forrásaik › vándorló életmód
– sokféle nyelvi dialektus
– Mária Terézia szigorú szabályokat hoz
– Havasalföldön, Moldvában 1856-ig cigány rabszolgaság › XIX. században “második nagy cigányvándorlás” – 1893-ra létszámuk 300 000 fő
– a hagyományos mesterségek (pl. szegkovács) megszűnése miatt kevesen találnak munkát
híres cigánymuzsikosok (pl. Bura Károly)
– 1944-ben a német megszállás után › cigány holokauszt (Apor Vilmos győri püspök megakadályozta a cigányok elhurcolását)
– a szocialista Kádár-rendszer nem tekintette a cigányságot nemzetiségnek › integrációs program 1961-től
1960-1980 között a munkaerőhiány a cigányság foglalkoztatottságát növelte
– a rendszerváltozás vesztesei alacsony képzettségük miatt szintén ők lettek
– a cigányságnál jellemző a kevertnyelvűség › létszámuk 2011-ben 600-800 000 fő
– 2010-től kormányprogram lett a felzárkóztatás (az Alaptörvény nemzetiségként ismeri el) › Országos Cigány Önkormányzat
– Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia, az egyházak cigánymissziós programjai
– 1994-től Pécsen Gandhi Gimnázium
– cigány értelmiségiek: Dr. Járóka Lívia, Choli Daróczi József, Ladányi József
– cigány zenészek: Cziffra György, Molnár Ferenc “Caramel”
