A revíziós politika eredményei
Közép-Európa kis államai német befolyás alá kerültek a 30-as évek végére (1938. Anschluss, 1939. Csehszlovákia bekebelezése).
I. Bécsi döntés 1938.: Magyarország visszakapta Csehszlovákia zömében magyarlakta területét (1 millió lakos, békés úton).
1939. márciusában Magyarország Csehszlovákia német megszállása kapcsán katonailag visszafoglalja Kárpátalját.
/Az erősödő német befolyás miatt Horthy régi hívét, Teleki Pált nevezi ki miniszterelnöknek. Teleki mindent megtett, hogy az ország kimaradjon a világháborúból, 1939. szeptember 1-től 100 000 lengyel menekültnek adott menedéket./
II. Bécsi döntés 1940.: Romániától a szovjetek megszerezték Besszarábiát, Magyarország a német-olasz döntőbizottságnál megszerzi Észak-Erdélyt (2,5 millió lakos | ebből 1 millió román, békés úton).
1941 tavasza: Jugoszláviát megtámadja a Wehrmacht – Hitler kéri Horthy-t vegyen részt a támadásban. Teleki Pál öngyilkos lesz – nem akart a támadásban részt venni. A magyar honvédség bevonult Délvidékre amikor a jugoszláv állam már megszűnt (Bácska | 1 millió lakos ennek 39%-a magyar).
A Szovjetunió elleni háború
A revíziós sikerek veszélybe kerültek, Szlovákia és Románia már háborúban állt a szovjetekkel » versenyfutás.
1941. június 26. Kassa bombázása (casus belli, rejtélyes: állítólag szovjet gépek dobtak bombákat Kassára).
1941. június 27. Bárdossy László miniszterelnök bejelenti: beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.
A “vonakodó csatlós”
Kezdetben 75-80 000-es magyar haderő vett részt a szovjet fronton – 1942-ben (német nyomásra) megkezdődött a 2. magyar hadsereg frontszolgálata.
1942-ben az új miniszterelnök Kállay Miklós látszólag németbarát politikát folytat, titokban brit diplomatákkal tárgyal (“hintapolitika”).
A 2. magyar hadsereg a Donnál
1943. január 12-én elsöprő erejű orosz támadás éri a honvédeket a Donnál – a hadsereg szörnyű veszteségeket szenved (42 000-en meghalnak, 70 000-en megsebesülnek, fogságba esnek). DE! A csapatok maradékát a hadvezetés összeszedi és hazahozza.
A német megszállás
1943-ban még “lebegett” egy szövetséges balkáni partraszállás terve – Hitler tudott a magyar béketervekről, 1944 tavaszán döntött Magyarország megszállásáról » 1944. március 19. “Margarethe-terv” Magyarországot a német csapatok megszállták, az ország elvesztette a függetlenségét.
a frontra kellett küldeni az I. magyar hadsereget
az angol-amerikai légierő megkezdte Magyarország bombázását
a magyar zsidóságot gettósítják (majd Auschwitzba deportálják)
A kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel
1944 augusztus 23-án a szovjet sikerek nyomán Románia átállt » a Vörös Hadsereg a magyar határnál a Kárpátokban termett.
Kiugrási Iroda: Horthy felveszi a kapcsolatot a szovjetekkel a fegyverszünet érdekében (a németek mindenről tudtak) – 1944. október 15-én a kormányzó fegyverszüneti proklamációja a rádióban elhangzik, sikertelen » a németek megszállják a budai Várat, Horthy-t és családját foglyul ejtik.
1944. október 16-án Horthy német nyomásra kinevezte Szálasi Ferencet a nyilasok (hungaristák, magyar náci párt) vezetőjét miniszterelnöknek.
Szálasi “nemzetvezető” lesz – az ország a háború totális részese lesz.
A hadszíntérré vált Magyarország
október » Debreceni páncéloscsata | 1944. december-1945. február 13. Budapest ostroma (német felmentési kísérletek » Konrad-hadműveletek | 1945. március “Balatoni csata” » 1945. április 13-án foglalja el teljesen az ország területét a szovjet haderő.
Szovjetunió Magyarországot legyőzöttként kezelte – a náci uralmat a szovjet megszállás követte…
