uralkodásának előzményei | interregnum
1301-ben elhunyt III. András, férfiágon az Árpádház utolsó uralkodója. A királyi főhatalom meggyengült, a tartományurak “kiskirályokként” adóztattak, egymás területeit, városait fosztogatták.
uralkodásának megszilárdítása
Károly – másnéven Károly Róbert/Róbert Károly, olaszul Caroberto – Nápolyból, az Anjou-családból származott, 1301 óta az országban tartózkodott. 1308-ban sikerült a szentkoronával, Székesfehérváron, az esztergomi érseknek megkoronáznia – a rendek által támasztott feltételeknek végül az 1310-es megkoronázásával felelt meg. A tartományurak hatalmát visszaszorította, harcában támogatták a királyt a szabad királyi városok polgárai, a kis- és középnemesek, az egyházi főméltóságok. 1312-ben a rozgonyi csatában a kiskirályt Csák Mátét is legyőzte.
banderiális hadsereg | ütőképes katonaság
A legyőzött kiskirályok birtokait, hívei között osztotta ki, ők a bárók. Hűséggel tartoztak a királynak, saját ‘bandériumaikat’ (katonaságukat) zászlajuk alatt I. Károly táborába küldték.
aranyforint | értékálló pénz
Jövedelmeinek bővítéséért ösztönözte a földesurakat arany- és ezüstbányák nyitására – a kibányászott aranyból pénzt veretett.
harmincadvám | a bevételek növelése
A kiskirályok legyőzése után, fellendült a kereskedelem. Az országba látogató kereskedőknek árucikkeik után harmincadvadámot kellett fizetniük a királyi kincstárnak.
kapuadó | a bevételek növelése
A jobbágyoknak a bejárati kapuik után kapuadót kellett fizetniük – a király a kincstár bevételeit növelte.
Visegrádi királytalálkozó | aktív diplomácia
I. Károly hatalmát a környező országok uralkodói is csodálták. 1335-ben Visegrádon látta vendégül János cseh- és III. Kázmér lengyel királyt. A három király megerősítette országaik között a békességet, szövetséget. (Bécs városának árumegállító joga ellen közösen léptek fel.)
