A Rákosi-korszak alkonya Sztálin halála, enyhülés a Vasfüggöny mögött
1953. március 5-én meghalt Sztálin. Az SZKP első titkára Nyikita Hruscsov lett. A szovjet vezetés kibékült a jugoszláv Titoval – Hruscsov a szovjet kommunista párt kongresszusán feltáró kritikát mondott a sztálinista rendszerről.
Munkásfelkelés Lengyelországban 1956 nyarán
Lengyelországban Póznanban a gyári munkások jobb munkafeltételeket követelve felkelést robbantanak ki. Magyarországon Rákosit leváltják. Az MDP első titkárának, szovjet utasításra Gerő Ernőt választják meg. 1956. október 6-án a koncepciós perben elítélt, kivégzett Rajk Lászlót és három társát ünnepélyesen 200 000 ember csendes részvételével újratemetik.
A Műegyetemisták 16 pontja és a MEFESZ megalakulása
A lengyel nép mellett az egyetemisták elhatározzák békés tüntetést rendeznek. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása és a többpárti választások megtartása is.
Október 23. A forradalom kirobbanása
Az egyetemisták a Petőfi-szobornál és a Bem-szobornál gyülekeztek, a tüntetéshez a gyárakból a lakosság tömegei csatlakoztak. Az Országházhoz vonultak, Nagy Imrét követelték a kormány élére. A Sztálin-szobrot este 9-kor ledöntötték darabjait széthordták. Este a rádió épületénél megtörtént az első tűzharc a felkelők és a rádió épületét védő ávósok között.
Az első szovjet beavatkozás: Hullám hadművelet
Az MDP Moszkvától kérte a szovjet csapatok bevonulását. A gépesített alakulatok, harckocsik megjelenése szabadságharccá emelte a népfelkelést.
Forradalmi jelképek, a lyukas nemzeti zászló
Az emberek a Rákosi-korszak jelképeit megsemmisítették. A kommunista címert kivágták a zászlókból, a vörös csillagokat leverték az épületekről, visszakapták régi neveiket az utcák. A nemzeti függetlenség szimbóluma a Kossuth-címer lett.
A pesti srácok és a “Molotov-koktél”
Az október 24-én a fővárosba bevonuló szovjetek fegyveres ellenállásba ütköztek. Az 1953-as kelet-berlini módszerük kudarcot vallott – a magyar szabadságharcosok fegyveres központokat alakítottak a város közlekedési csomópontjain (pl. Corvin-köz). A gyalogsági fedezet nélküli szovjet páncélosokat a szabadságharcosok ‘Molotov-koktélokkal’ gyújtották föl.
A forradalom napjai, a szabadság új rendje
Az ipari üzemek vezetését munkástanácsok vették át, a településeken a helyi tanácsok és pártbizottságok helyett forradalmi-, nemzeti bizottságok vették át az irányítást (már nem kommunista befolyással). A széthulló rendőrség helyett nemzetőrségek alakultak a közrend fenntartására. A honvédség alakulatai a forradalom napjaiban nem vettek részt az eseményekben – egy-egy katonai egység azonban átállt a forradalmárok oldalára.
Véres sortüzek
200(!) helyen vezényeltek a fegyvertelen tüntetőkkel szemben sortüzet. Október 25-én a Parlamentnél gyülekező tömegre a környező házak tetejéről gyilkos golyózáport zúdítanak, 26-án Mosonmagyaróváron, Tiszakécskén vadászrepülőgépről gépágyú sorozattal tizedelik meg a fegyvertelen tömeget.
Győzött a forradalom
Október 28-án Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak nevezte az eseményeket, tűzszünetet, amnesztiát, a szovjet csapatok azonnali kivonulását kezdeményezte. Újjászerveződtek az 1946-47-ben ‘leszalámizott’ pártok, a Magyar Dolgozók Pártját feloszlatták, helyette megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Első titkára Kádár János lett.
November 2-án bejelentették az egypártrendszer megszűnését, Nagy Imre kormányában helyet kapott az egykori kisgazda Tildy Zoltán is. Magyarország bejelentette függetlenségét és semlegességét.
A ‘Forgószél’ hadművelet » A forradalom eltiprása
Moszkvában október 31-én döntés született a magyar forradalom leverésére. A szovjet vezetés nem akarta Magyarországot elengedni a szocialista blokkból, a háborúvá szélesedő szuezi válság elterelte a világ közvéleményének figyelmét a magyar szabadságharcról. Az Egyesült Államok diplomáciája közölte a szovjetekkel, nem fognak beavatkozni a magyarok érdekében…
November 4-én kezdetét vette a Forgószél hadművelet. November közepe után Pécs fölött, a “mecseki láthatatlanok” tartottak ki.
Kádár János átáll
Nagy Imre társaival a jugoszláv követségre menekült, kormánya megbukott – Kádár János Szolnokon megalakítja a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt amely a szovjet megszállókkal együttműködve kérte a Szovjetúnió fegyveres beavatkozását.
1956, Te csillag
A vérbe fojtott forradalom után 200 000 magyar emigrált. A magyar nép hősies küzdelmével elérte, hogy a hatalmat ismét megszerző kommunista vezetők nem térhettek vissza a diktatórikus hatalmi módszereikhez – Magyarország a Vasfüggöny mögött is élhető országgá vált.
