a felvilágosodás és a napóleoni háborúk következményei
A XVIII. században a felvilágosodás kikezdte a királyságokra épülő feudalizmust. A közösségek, társadalmak alapja a közös nyelv, a közös történelmi múlt lesz. Napóleonnal szemben több országban is függetlenségi harcok bontakoznak ki a XIX. század elején. A ‘nemzet’ fogalmát kiterjesztik a jobbágyságra is (jobbágyfelszabadítás). Az ipari forradalommal, a gőzgép térhódításával a polgárság megerősödik.
restauráció, a Szent Szövetség Európája
A napóleoni háborúkat az 1814-15-ös bécsi kongresszussal az osztrák császár, az orosz cár és a porosz király lezárta. Megállapodtak, Európában az uralkodói dinasztiák uralmát fenntartják.
iparosodás, a kapitalizmus győzelme
Az ipar és a kereskedelem globális fejlődése, a vasút kiépülése a kapitalizmus, a polgárosodás megerősödését jelentette. 1830-ban Franciaországban elűzik a Bourbon királyt, helyére Lajos Fülöpöt (polgárkirály) választják meg. 1848-49-ben a ‘népek tavasza’ polgári forradalmakat és függetlenségi harcokat eredményezett.
birodalmak helyett nemzetállamok, a nacionalizmus
A soknemzetiségű birodalmakat az uralkodó személye kötötte össze. A függetlenségi mozgalmak a hazafiságra, a közös beszélt nyelvre, történelmi múltra, a kultúrára, a törvény előtti egyenlőségre építettek. “A király uralkodik, de nem kormányoz” (az alkotmányos monarchia megjelenése).
Itáliából egységes Olaszország
Az itáliai-félsziget a középkortól széttagolt. Az olasz egység ‘motorja’ az iparosodott, gazdag északnyugati részén lévő Piemont, miniszterelnöke Cavour. Francia katonai segítséggel 1859-ben legyőzik az osztrák császár hadait (Magenta, Solferino – Ausztria elveszíti itáliai tartományait) – 1860-ban népfelkelés tör ki Szicíliában. Garibaldi vezetésével elűzik Dél-Itáliából a Bourbon-családot. 1870-ben Róma csatlakozásával létrejött az egységes olasz nemzetállam – a pápa hatalma Vatikánra korlátozódott.
a ‘kisnémet egység’ – a Német Császárság kikiáltása
A két legerősebb német állam Poroszország és Ausztria küzdelméből az 1866-os porosz-osztrák háborúban Poroszország kerül ki győztesen. Ausztria a német területekről is kiszorult. Az egységes német állam, a Német Császárság végül 1871-ben a franciák legyőzésével Versailles-ban születik meg. A vesztes Franciaország elveszíti Elzász-Lotaringiát (etől kezdve a francák visszavágásra, ‘revansra’ készülnek). A német egység megalkotása Otto von Bismarck (‘vaskancellár’) nevéhez fűzödik.
a ‘keleti kérdés’ – a Balkán Európa ‘lőporos hordója’
Az Oszmán Birodalom az 1860-as évekre ‘Európa beteg embere’. Független lesz Görögország, Szerbia, Románia, Bulgária.
Oroszország és Ausztria-Magyarország a hatalmát a Balkánon akarta kiterjeszteni. 1878-ban Ausztria-Magyarország ‘okkupálja’ Bosznia-Hercegovinát. (A Német Császárság a Berlin-Bagdad vasútvonal tervével mutat érdeklődést a terület iránt.)
Katonai szempontból a Boszporusz és a Dardanellák birtoklása jelentőséggel bírt.
A török birodalomból kiszakadt, vallási és népességben kevert balkáni országok között a XX. század elején több véres háborúk zajlottak.
