A gyarmatok nyersanyagforrást jelentenek
A gyarmatok egyben piacok is | az olcsó gyarmati munkaerő miatt tőkekivitel a gyarmatokra.
Katonai támaszpontok | “Erőfitogtatás”
“Elvisszük a civilizációt a vadak közé.”
A XIX. századra Anglia válik a világhatalommá. A legnagyobb gyarmattartó államok: Anglia és Franciaország. Az új államoknak, Olaszországnak és Németországnak alig maradtak területek. A XX. század elejére a Brit Birodalom és Németország között fegyverkezési verseny bontakozott ki.
Hatalmi ellentétek, szövetségek a XX. század kezdetén
Az egységes Németország a világ egyik vezető ipari és politikai hatalmává válik, birodalomépítésbe kezdett. 1879-ben szövetséget köt az Osztrák-Magyar Monarchiával – 1882-ben Olaszország is csatlakozik hozzájuk. Őket nevezzük “központi hatalmak”-nak. A központi hatalmak megerősödése ellen Franciaország 1893-ban Oroszországgal lép szövetségre – amelyhez 1904-ben Anglia csatlakozik. Ezt a szövetséget “antant”-nak hívjuk.
Az Amerikai Egyesült Államok és Japán
A függetlenségi háború után az Amerikai Egyesült Államok gyorsan fejlődött. Az északi államokban a gyáripar – a déli államokban a rabszolgatartó nagybirtok. A “Konföderáció” és az “Únió” véres polgárháborúját (1861-1865) az északiak (Únió) nyerték meg – helyreállt a szövetségi állam egysége.
Kelet-Ázsiában Japán bevezette a parlamentarizmust, oktatási reformot és hadseregfejlesztést hajtott végre. Japán kezdetben csak “másolta” az európai technikát – majd önmaga fejlesztett.
