I. Ferenc József egyeduralma
a szabadságharc leverését követően » a birodalom egységének újbóli megteremtése » rendeleti kormányzás
Haynau katonai közigazgatásának megszűnése után » Bach-korszak (1850-1861) | a közigazgatás és az oktatás nyelve a német lett | DE! Nem törölték el a jobbágyfelszabadítást.
Az ellenállás formái
1) a nyílt összeesküvéseket leverte a császári hatalom
2) emigráció: Kossuth 500 beszédet tart szerte Európában a magyar függetlenség érdekében, az újbóli felkelés pénzügyi alapjainak támogatására
3) “nem engedünk a ‘48-ból” – a rendeletek kijátszása, csendes kivárás, “passzív rezisztencia” (Deák Ferenc)
Megrendül a birodalom ereje
gazdasági válságba kerül a Habsburg-birodalom » az osztrák vasipart a cseh lekörözi, a magyar malomipar az osztrák malmokkal szemben versenyképes
Magyarországon Vörösmarty Mihály 1855-ös, Széchenyi István 1860-as temetésén “néma tüntetések”.
Nemzetközi kudarcok: az olasz- és a német területek egyesítésénél katonai kudarcok. BÉCS A MAGYAROKKAL VALÓ KIEGYEZÉSRE TÖREKEDETT.
Ferenc József közkegyelmet (amnesztiát) hirdet a szabadságharc résztvevőinek. 1861-ben összehívja a magyar országgyűlést (alkotmánytervét a magyarok elutasítják). Magyarországon is nyilvánvalóvá válik – a teljes szembenállás a bécsi udvarral nem vezet eredményre.
Közelednek az álláspontok
Húsvét » Deák Ferenc “Húsvéti cikke” – a kiegyezési tárgyalások kezdete | 1866-ban az osztrák csapatok vereséget szenvednek a poroszoktól Königraetz-nél (ez is gyorsítja a közeledést az uralkodó és a magyarok között).
Kossuth Lajos és az emigráns politikusok ellenzik a közeledést.
1867. A kiegyezés
Andrássy Gyula gróf (Deák munkatársa) tevékenysége » új állam született: Osztrák-Magyar Monarchia » ebben Magyarország egyenrangú partnere lett Ausztriának. Fővárosa Budapest lesz, magyar kormányzat » miniszterelnök: Andrássy Gyula
I. Ferenc Józsefet megkoronázták magyar királlyá.
Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte
dualista (értsd: kettő) állam | a birodalom mindkét fele alkotmányos királyság/császárság, saját országgyűléssel, felelős kormányzattal » “reális kompromisszum”
közös: az uralkodó személye, a hadügy-, a külügy- és az ezekhez szükséges pénzügyminisztérium
Az emigrációs politikusok nem fogadták el a kiegyezést | Magyarország viszont Mohács óta a legnagyobb függetlenségét érte el (katonailag a függetlenségét nem tudta kivívni 1849-ben és a legtöbb európai nagyhatalom sem kívánta az önálló magyar állam létrejöttét – tehát a kiegyezés értelmes lépésnek minősíthető)
Az Osztrák-Magyar Monarchia jól működő állam volt » 1867-1914. a “boldog békeidők”, gazdasági-társadalmi fejlődés korszaka Magyarországon.
