Mezopotámia – “folyóköz”
A Tigris és az Eufrátesz folyók mentén a sumér nép városállamokat alakít (a mai Irak területe). Ékírásuk agyagtáblákon maradt fenn.
Híres irodalmi emlékük a Gilgames eposz. A termékeny területen épült pl. Babilón városa.
India
A Gangesz és az Indus folyók mentén Kr. e. 3000 környékén falvak majd városok alakultak ki. Égetett téglából építették otthonaikat.
Kr. e. 1500 körül kezdtek India területére bevándorolni a magukat árjáknak nevező, harci szekerekkel küzdő indoeurópai törzsek. Az árja szó ’nemesember’-t jelent, ezzel különböztették meg magukat a leigázott és India déli részére visszaszorított őslakosságtól. A kialakuló kasztrendszerben a társadalmi csoportok átjárhatatlan határait a születés, a származás határozta meg. A lakosság nagy része törzsi közösségben, falvakban élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. Indiát először a Kr. e. 3. században szervezte egységes birodalommá Asóka, a Maurja Birodalom uralkodója.
Kína
A Hoangho és a Jangce (“Sárga” és “Kék” folyó) mentén. Kr. e. 2000 körül a közösségek összefogására, az északi lovasnomádok elleni védekezésre állam létesült. A Sárga-folyó völgyében öntözéses rizstermesztés alakul ki.
A különböző kínai vidékek lakóinak 90%-a han nyelven beszélt – ezt nevezzük ma kínainak. Kína egységét a közös írás biztosítja, amelyet minden vidéken ugyanúgy írnak, de másképp ejtenek ki. A Kr. e. 1. században kialakult a Közép-Ázsián át Mezopotámiáig és így a Római Birodalomig elérő kereskedelmi útvonal, a selyemút. A kereskedelmi karavánok elsősorban selymet, teát, fűszereket, később porcelánt szállítottak a Távol-Keletről.
A kínai történelmet hagyományosan dinasztiákra osztjuk. Az első császár, Csin Si Huang-ti (jelentése: ’Csin első császára’).
