Háború pusztítás és szovjet megszállás
1944-től hazánk hadműveleti terület | bombázások, pusztítás » kb. 800 000 ember halt meg, százezrek menekültek Nyugatra a front elől
az országot fél éven belül a második hadsereg szállta meg › az ország nemzeti vagyonának 40%-át elrabolták, kifosztották »»»» jóvátételi kötelezettség a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia javára | a háború után 600 000 embert hurcolnak a Szovjetunióba kényszermunkára (“málenkij robot”)
Az új államhatalom megszervezése
1944. december 22. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés › Ideiglenes Kormány (szovjet irányítással): kommunista miniszterek is helyet kapnak, a revízió eredményei semmivé válnak (az országhatárok újra az 1937. december 31-i állapot szerint kerültek megállapításra)
az országot a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) irányította (teljes szovjet befolyással) | Moszkvából hazatértek az emigráns kommunisták
népbíróságok: a háborúban résztvevő magyar politikusokat, katonatiszteket bíróság elé állították (súlyos jogsértésekkel)
A földreform és újjáépítés
az “úri” birtokoknál 100 hold felett, paraszti birtokoknál 200 holdnál húzták meg a határt (az efölötti földterületet az állam kioszotta a nincstelen zsellérek/kisparasztok között) »»» jelentősen megnőtt a kis- és középparasztság aránya (sok “törpebirtok” gazdaságilag életképtelen lett), csökkent a nincstelenek száma
az ország újjáépítése › romok eltakarítása (közlekedési infrastruktúra helyreállítása, kommunisták aktívan részt vesznek benne » népszerűségük növekszik)
a pengő értékvesztése › hiperinfláció (az árak 15 óránként duplázódtak), árucsere (“batyuzás”) › 1946.08.01-jén új értékálló pénz: forint bevezetése
A választások előkészítése
1945. november › legnagyobb támogatással a Független Kisgazda és Földmunkás Párt (FKgP – Nagy Ferenc, Tildy Zoltán) bírt | a Magyar Kommunista Párt (Rákosi Mátyás) mögött a szovjetek álltak | Szociáldemokrata Párt (Kéthly Anna, Peyer Károly) | Nemzeti Paraszt Párt (NPP – Veres Péter)
a választásokon a kisgazdák 57%-ot szereztek › koalícióskormánynak kellett alakulnia szovjet nyomásra (a kommunisták a belügyi tárcát követelték)
Magyarország államformája: 1946.02.01: KÖZTÁRSASÁG › a köztársasági elnök Tildy Zoltán, a miniszterelnök Nagy Ferenc lett
Bűnbakká tett németek és magyarok – kitelepítések, lakosságcserék
Magyarországról 1946-1948 között származás alapján 200 000 németet telepítettek ki | magyar-cseh államközi egyezmény alapján 90 000 magyart telepítenek át Magyarországra, 72 000 magyarországi szlovák hagyja el az országot
A kommunista előretörés
1946 elején BALOLDALI BLOKK: kommunista párt, szocdemek és a parasztpárt | külpolitikai változások › a szovjet csapatok nem hagyták el az országot, az angol és amerikai politikusok a kisgazdáknak azt tanácsolták: egyezzenek meg az oroszokkal
A “szalámipolitika”, vagy másképpen…
Rákosi kifejezése | feldarabolni politikai ellenfeleit › a kisgazdák ellen: Magyar Közösség “összeesküvése” elleni per (Kovács Bélát a kisgazdapárt főtitkárát a Szovjetunióba hurcolták börtönbe, 1947 tavaszán a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszerítik)
Az 1947-es “kék cédulás” választások
a kommunista párt 22%-os eredményével a legerősebb politikai erő lett › a választás napján nem lakóhelyükön tartózkodók “kékcédulát” kaptak így máshol szavazhattak (egyesek több tucat helyen is szavaztak a kommunista pártra)
Egypártrendszer, államosítás, diktatúra
1948 tavaszán: a 100 munkásnál többet dolgoztató üzemeket elkobozták a tulajdonostól (nagyipar államosítása), majd szigorítják a törvényt és a 10 embernél többet foglalkoztató cégeket is állami tulajdonba vették (kisipar, kiskereskedelem felszámolása)
a szabad piacgazdaságot › szovjet mintájú tervgazdálkodás vette át
1948-ban kikényszerítik a kommunisták a két munkáspárt egyesülését (kommunisták MKP+szocdemek SZDP)= Magyar Dolgozók Pártja (MDP, vezetője Rákosi Mátyás)
1949-re véget ért a rövid életű demokrácia, kommunista alkotmány lépett életbe › az ország pártállammá vált › államforma: népköztársaság lett
