Szent László, a lovagkirály 1077-1095
háborúkban feldúlt országot örökölt » megerősítette a belső rendet – nagyon szigorú törvényeket hoz (aki egy tyúknál nagyobb értéket lopott felakasztották)
szigorú törvények a pogányok ellen
István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avattatja
László külpolitikája
harcol a kunokkal – elfoglalja Horvátországot – kibékül Bizánccal (leánya Piroska a bizánci császár felesége lesz)
I. (Könyves) Kálmán, a művelt király 1095-1116
I. (Szent) Lászlónak nem született fia, unokaöccse Kálmán örökölte a trónt.
Tudós papok vették körül » enyhít a szigorú törvényeken » “boszorkányok pedig nincsenek”.
Elfoglalta Dalmáciát » horvát királlyá koronázták.
Uralma ellen öccse Álmos herceg többször fellázadt – megölni nem akarta, megvakíttatta (Álmos fiát Bélát is).
II. István 1116-1131
II. (Vak) Béla 1131-1141
II. Géza 1141-1162
II. László 1162-1163
III. István 1162-1172
IV. István 1163 (ellenkirály)
III. Béla: császári trónörökösből magyar király 1172-1196
a bizánci udvarban I. Mánuel császárnál nevelkedik (utódjának szánja) – DE! Máneulnek végül fia született, Bélát hazaküldi
III. Béla magyar birodalma
az ország fénykora – béke, a királyi kancellária létrehozása (oklevelek írásba foglalása)
1192-ben szentté avattatta I. László királyt
utódai “Nagy Béla király”-nak nevezték
I. Imre 1196-1204
II. András és az Aranybulla 1205-1235
II. András hatalmas területeket, várakat adományozott el » az előkelő urak egy része sérelmezte az idegeneknek adott birtokokat » feleségét Gertrúd királynét az összeesküvők megölték
1222. február 22.: Aranybulla » a nemesség adómentes és csak honvédő háborúban követi a királyt (külső támadásokra csak akkor kísérik, ha fizet érte a király) » ellenállási záradék: ha a király nem tartja be a megállapodást, a nemesség fegyverrel is szembeszállhat vele
IV. Béla és a bárók ellentéte 1235-1270
vissza akarta szerezni az apja által eladományozott birtokokat – kevés sikerrel, az urak szembefordultak vele
mongol (tatár) támadás veszélye (Julianus barát hozta a hírt róla)
A kunok
IV. Béla a kunok segítségében bízott – befogadta őket az országba, azonban vezérüket megölték » a kunok pusztítva vonultak ki
A tatárjárás
1241. április 11. Muhi csata | a magyar sereg vereséget szenved, a király Dalmáciába menekül (Trau szigete) – a tatárok 1242-ben hirtelen kivonultak a kánválasztás miatt
Az Árpád-kor alkonya (1242-1301)
IV. Béla a “második honalapító” » a tatárjárás után birtokadományozásba kezd, kővárak építését parancsolja meg – vissza telepítette a kunokat.
A királyi hatalom visszaszorul – a nagybirtokosok egyre nagyobb hatalomra tesznek szert, saját politikát folytatnak.
V. István 1270-1272
IV. (Kun) László 1272-1290
III. András 1290-1301
1301-ben III. András fiú utód nélkül halt meg – férfiágon kihalt az Árpád-ház. A trónért leányági leszármazottak indultak harcba.
