Mária királynő
Nagy Lajos halála után lánya, Mária királynőként uralkodott, azonban ez polgárháborúhoz vezetett az országban. Mária királynő feleségül ment Luxemburgi Zsigmondhoz, akit magyar királlyá koronáztak – társuralkodók lettek. Mária 1395-ben elhunyt, így Zsigmond egyeduralkodó lett.
Zsigmond királysága
Zsigmond úgy tudta megerősíteni hatalmát, hogy a bárók egy részét, a köznemességet és a szabad királyi városokat maga mellé tudta állítani. Hűséges támogatói alkották a Sárkányrendet (1408). Zsigmond nemcsak magyar király volt – német-római császárrá is koronázták, birodalmának központja Buda volt.
harcban a törökkel
A XIV. század végére Magyarország szomszédságában megjelent a félelmetes világhatalom, az Oszmán (Török) Birodalom. Vezetője a szultán, aki a kor legnagyobb, legütőképesebb seregével rendelkezett. A török sereg gerincét a “szpáhik” (lovasok), a puskával is felszerelt gyalogos “janicsárok” alkották. Zsigmond 1396-ban Nikápolynál vereséget szenved a török seregtől, ezért az ország határainál végvári rendszer kiépítésébe kezd. A végvárak a legfontosabb utak, folyók átkelőinél épültek és állandó katonaság állomásozott bennük. Magyarország felkészült a török elleni védekezésre.
falvak és városok
A falvakban a jobbágyok már házakat építettek (szoba-konyha), tetejét szalmával vagy náddal borították. A városok száma növekedett, megjelentek a mezővárosok ahol vásárokat tartottak (vásártartó helyek/kereskedelem). A mezőváros nem a király, hanem a földesúr hatalma alá tartozik – azonban már saját bírójuk lehetett (pl. Kecskemét, Nagykőrös).
A XIV. században Magyarországra érkeztek az indiai eredetű cigány (roma) népcsoportok. Sátorozó, vándorló életmódot folytattak. A cigányok legjobban a fegyverkovácsoláshoz értettek.
