Letelepedés és élelemtermelés: növénytermesztés és állattenyésztés
A gazdálkodás célja › egyének és a közösségek kielégítsék szükségleteiket, igényeiket – ezért foglalkoznak mezőgazdasággal, iparral, és ezért kereskednek.
földművelés-állattenyésztés kialakulása › kezdetben csiszolt kőeszkök
letelepült életmód: élelmiszer-termelés, háziasítás (kecske, juh, kutya, ló)
öntözéses gazdálkodás › termékeny félhold
A mezőgazdaság technikai fejlődése
változatos növényfajták, gyümölcsök › terméshozamok növekednek
az ókori görögök és rómaiak nagybirtokon (latifundium) termeltek
Önellátás, árutermelés, kereskedelem
a római kor végén a legbiztosabb megélhetést a földbirtok (feudum › feudalizmus) biztosítja
1) legelőváltó – talajjavító gazdálkodás
2) kétnyomásos
3) háromnyomásos
4) vetésforgó
istállózás – trágyázás › a talaj termőképességének fenntartása › ipari forradalomtól intenzív gazdálkodás
árucsere: kereskedelem › városok (árukereskedelem, pénzgazdálkodás) – piacok, vásárok – a kereskedők szerepe
földrajzi felfedezések (XV-XVI. század): megnőtt a mezőgazdasági termékek iránti igény (népességnövekedés) › az Újvilágban ültetvények, rabszolgaság
világpiac – kontinentális munkamegosztás
megjelenik a pénz (közvetítő szerep)
A népességnövekedés korlátai
letelepedett életmód › népességrobbanás (lehet: természetes szaporulat vagy bevándorlás)
népességnövekedést lassító tényezők: klímváltozás, járványok
A hagyományos társadalom
agrártársadalom › paraszti életforma › falu › önellátás (takarékos életmód – zárt közösségek)
Magyarországon az őstermelői hálózat (pl. családi gazdaságok, “farmerek”) támogatják
vidéki életforma népszerűsítése › falusi CSOK › falusi turizmus
A hagyományokat követő és törvénytisztelő ember a családon túl egy tágabb közösség részeként tekint önmagára. Jelenthet ez vallási és nemzeti közösséget. Tekintélytisztelet.
