A közép-európai régió
Európát a kereszténység és a görög-római kultúra köti össze.
Hazánk a közép-európai régióban fekszik, két részre bontható: Nyugat-Közép Európa: Németország, Ausztria, Svájc (Alpok országai) | Közép-Kelet Európa: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország (visegrádi országok)
A XX. század eseményei határváltozásokkal jártak. E régióhoz soroljuk Szlovéniát, Horvátországot, a Délvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, a balti államokat.
Balkáni és keleti határát a nyugati kereszténység és a keleti kereszténység (ortodoxia) határvonala jelöli.
Természetföldrajzi vonásai
kontinentális jelleg – geopolitikai szempontból átmenetet képvisel, külső minták követése, hidat képez kelet és nyugat között › ütközőzóna Kelet és Nyugat között
Nyugati területeit az I. században a rómaiakkal hadakozó germán törzsek népesítik be – a Kárpát-medencét magyar tözsek, míg a keleti területeit a VI. századtól szlávok foglalják el (építészeti stílusok, szerzetesrendek, uralkodócsaládok).
A XVI. századtól (nagy földrajzi felfedezések) a térség az “atlanti centrumot” élelmiszerrel és nyersanyagokkal látta el.
A régió sajátosságai: a birodalmi függés
Kelet-Közép Európa ki volt téve a nyugatról és keletről érkező hódító törekvéseknek (Csehország a birodalom részévé vált). A XVI. századtól a Habsburg Birodalom a térség meghatározó ereje (Nyugatról a franciák kelet felé irányuló hódítása, délről-kelet felől az oszmánok előretörése fenyegette).
XVIII-XIX. századra három birodalom: az orosz, a porosz és a Habsburg osztozkodott a régión (pl. Lengyelország felosztásai).
A régió sajátosságai: nemzeti sokszínűség
Az uralkodóházak soknemzetiségű birodalmai az első világháború után független nemzetállamok lesznek – nagyfokú keveredés.
A két világháború között
Kisállami lét, széttagoltság – alapvetően francia érdek volt. A térség átrendezésével együttműködésben összeforrott területeket szabdaltak szét.
Korlátozott demokráciák, tekintélyuralmi rendszerek jöttek létre.
A 30-as évektől Franciaország kiszorul a térségből | fasiszta olasz, majd a náci német befolyás érvényesült.
A második világháború hadszíntere
Hitler megszállta Ausztriát, Csehországot – megegyezett a sztálini Szovjetunióval (Molotov-Ribbentrop paktum) » Lengyelország újabb felosztása, a szovjetek megszállták a Baltikumot, Besszarábiát és megtámadták Finnországot. A közép-európai kis országok csatlakoztak a német szövetséghez.
1943-44-ben a régió a háború hadszínterévé vált – mind a német, mind a szovjet megszállás mérhetetlen szenvedéssel járt.
A szovjet megszállás
Közép- és Délkelet-Európa a Vörös Hadsereg előrenyomulásával – a háborúban kötött háttéralkuk miatt – szovjet megszállás alá került.
20 millió embert kényszerítettek át-, és kitelepülésre.1947-ig óvatosan, 1948-tól nyíltan megindult a térség szovjetizálása (egypártrendszer, kollektivizálás, tervgazdálkodás – terror | a térség államai lemondtak a háború utáni újjáépítési Marshall-segélyről)
KGST (gazdasági szerződés)
Varósi Szerződés (katonai szövetség)
A szovjet blokk országaiban felkelések, forradalmak (Poznan, Gdansk, Kelet-Berlin, Budapest, Prága).
A szovjet tömb felbomlása
A szocialista világ az 1970-es, 1980-as évek gazdasági versenyét képtelen volt folytatni a kapitalista országokkal (pl. kőolajárak emelkedése) » eladósodtak, a Szovjetunió feladta Közép-Kelet Európát.
Németország egyesült: 1990 | Szovjetunió felbomlott: 1991 | A térségből kivonták a szovjet csapatokat.
Csehszlovákia 1993-ban szétválik Csehországra és Szlovákiára | Jugoszlávia 1991-től szétesik, véres polgárháború zajlik.
Visszatérés a piacgazdasághoz
Újra rendezték a tulajdonviszonyokat – magánosítás, privatizáció (kárpótlás) » a gazdasági szerkezetváltás szocális megrázkódtatásokkal járt (országonként különbözően), életszínvonal visszaesik, munkanélküliség » külfödi tőke bevonása | a kelet-közép-európai országok kereskedelme az Európai Unióval növekszik, befektetési célpontokká váltak.
A visegrádi együttműködés
1991-ben indul az 1335-ös visegrádi hármas királytalálkozóra emlékeztetve » regionális, térségi együttműködés (érdekérvényesítés a nagy európai országokkal szemben).
