—————————————-
A jelenlegi politikai rendeszerek általánosságban a népfelség “démosz” – demokrácia alapjain nyugszanak. A tankönyvben erre – a teljesség igénye nélkül, országonként, kontinensenként, vallási megoszlás szerint eltérő – példákat kapunk. E vázlat ebből készült.
—————————————-
Az athéni demokrácia működése
Arisztotelész: Politika c. műve › államformák a közjó szolgálatában
az ókorban poliszok (városállamok)
Attika-félszigeten: Athén › 4 phüléből áll › a város élén 9 arkhón (a volt arkhónokból “areioszpagosz” – vének tanácsa)
szabad polgárok (kereskedők, iparosok, fölművesek) – politikai jogaik nincsenek
nemzetségi, vérségi alapon arisztokrácia – politikai jogokkal bírnak
Szolón alkotmánya: minden polgárjoggal rendelkező férfit beosztottak katonának › minden 20-dik életévét betöltött férfi részt vehetett a népgyűlésen
törvények előkészítése: 400-ak tanácsa
vérségi, nemzetségi alapon szervezi meg Athént
Peizisztratosz › türannisz (zsarnokság)
Kleiszthenész: területi alapon szervezi meg a város életét › a ‘démosz’ (nép) nagyobb beleszólása a város életébe (közvetlen demokrácia)
a görög-perzsa háborúk után Periklész reformjai (napidíjat kaptak a választott képviselők)
nem rendelkeztek politikai jogokkal a nők, a gyermekek, a bevándorlók, rabszolgák
A parlamentáris rendszer működése Nagy-Britanniában
Anglia+Wales+Skócia+Észak-Írország › Nagy-Britannia
Magna Charta Libertatum (a Szabadság Nagy Oklevele)
az angol törvényhozó testület kétkamarás › felsőház (Lordok Háza), alsóház (megyék, grófságok küldöttei)
(Angliában a nemesek adóztak – 1640. Polgárháború Angliában)
parlament két pártja: liberálisok (whigek), konzervatívok (toryk) › a munkáspárt csak 1906-ban jelenik meg a politikai életben
1689-től alkotmányos monarchia (Jognyilatkozat) › a parlament gyakorolja a hatalmat a király felett
3 hatalmi ág:
törvényhozás (parlament)
végrehajtás (kormány)
igazságszolgáltatás (független bíróságok)
a férfiak számára csak 1918-ban válik teljessé az általános választójog
Az elnöki rendszer az Amerikai Egyesült Államokban
1492 › felfedezés › Amerigo Vespucci után a neve: AMERIKA
brit terjeszkedés › 13 gyarmat a keleti parton – az angolok “üdvös elhanyagolás”-sal hagyták a gyarmatokat fejlődni (államok élén kormányzók, de a helybeliek beleszólhattak ügyeikbe)
Philadelphia-i Kongresszuson a 13 gyarmat szövetséget köt › 1776. Függetlenségi Nyilatkozat (függetlenségi háború kezdete)
1786-ban győzelem (függetlenség a Brit Birodalomtól) › 1789-től alkotmány (a felvilágosodás jegyében) | első elnök: George Washington
Erős elnöki köztársaság › szövetségi állam (már ekkor Észak-Dél ellentét)
Unió és a szövetségi államok jogköreinek meghatározása
törvényhozó hatalom: kongresszus (kétkamarás › képiselőház, szenátus)
kétpárti politikai rendszer: demokraták, republikánusok
végrehajtó hatalom: az elnök (államfő, kormányfő és a hadsereg főparancsnoka) – vétójoga van a kongresszussal szemben
elnökválasztás: közvetlenül a jelölt személyére szavaznak a polgárok (az így létrejött eredmény szerint a pártok elektorokat delegálnak és ők válasszák meg az elnököt)
igazságszolgáltatás: Legfelsőbb Bíróság
az alkotmányon nem lehet változtatni, de kiegészítő cikkelyekkel látják el (pl. 1865-ös 35. cikkely, amely végleg eltörölte a rabszolgaság intézményét)
államforma: “elnöki köztársaság”
———————————
A “negyedik” hatalmi ág
a politikusok, az államhatalom ellenőrzői az újságírók › nyilvánosság – SAJTÓ
először nyomtatott újságok (XIX. század)
tömegkommunikáció – rádió, film (XX. század)
média, közösségi média (XX-XXI. század)
A KÖZVÉLEMÉNY FORMÁLÁSA
