Az ipari forradalmak hatásai: a népességrobbanás
az ipari forradalmak velejárója › a népesség ugrásszerű növekedése = népességrobbanás
a pusztító járványok leküzdése
gyermekhalandóság csökkenése › Semmelweis Ignác (gyermekágyi láz – az anyák megmentője)
az átlagéletkor növekszik
a XX. században az emberiség létszáma 3,5 x-re nő
Az ipari forradalmak hatásai: a városiasodás
urbanizáció (2050-re az emberek 58%-a városokban fog élni)
oka › technológiai fejlődés › vidékről a föld nélküli, munkáját vesztett emberek tömegei áramlanak a városokba
több munkahely, magasabb fizetés, letelepedési lehetőségek, kényelem
(a fejlődő országokban nyomortelepek “favellák” alakulnak ki a városok szélén)
várostömörülések › agglomerációk alakulnak
mamutvárosok › megapoliszok (a túlzsúfolt városokból kiköltözési folyamat)
globális városok: London, New York, Párizs
Népességnövekedés a fejlődő és népességfogyás a fejlett világban
természetes szaporodás › 1000 lakosra jutó élveszületések és a halálozások számának különbsége egy adott időszakon belül
a Föld lakossága lassuló mértékben de › még növekszik (Európa lakossága alacsony szaporodás és a magas életkor miatt stagnál – inkább fogy)
fiatalodó ‹› elöregedő társadalmak
A migráció
A népesség térbeli eloszlását a természetes szaporodás mellett a migráció (vándorlás) befolyásolhatja.
migrációt befolyásolja › pl. éghajlatváltozás, aszály, élelmiszerhiány
országhatárokon belül › belső vándorlás (munka miatt) – ingázás
kontinensek között › nemzetközi migráció (népvándorlás, földrajzi felfedezések)
világgazdasági folyamatok miatt › vendégmunkások
multikulturalizmus: egy államon (vagy egy régión) belüli kulturális és nemzeti sokszínűség elismerése, támogatása
a 2010-es évektől bevándorlási hullám Európába › biztonsági kockázat (terrorizmus)
A terrorizmus
vallási, eszmei ellentétek, a fajgyűlölet – és az ezek valamelyikéből eredő terrorizmus
a terrorizmus szó a latin ’terror’ kifejezésből származik, amely rémületet, félelmet jelent.
céljaik kikényszerítéséhez nem válogatnak az erőszakos eszközökben
tömeges › szervezett › globális
iszlám dzsihadisták: 2001. szeptember 11.
A modern ipari társadalom (egyenjogúság és individualizmus)
a gazdagság és a szegénység egyenlőtlen eloszlása a Földön › a leggazdagabb és a legszegényebb országokat elválasztó szakadék folyamatosan mélyül
a mezőgazdaság gépiesedik › elszakadás a hagyományos paraszti léttől
folyamatos modernizáció
a szolgáltatás, kutatás, fejlesztés › értékteremtő
posztindusztriális vagy információs társadalom
világháló
a modern kor emberének legfontosabb az egyéni szabadság, jólét › egyenjogúság, a tekintély (alá- fölé rendezettség) megszűnik
individualizmus: az egyén szabadsága (önmegvalósítás) › mára a társadalom alapegysége a család is veszélybe került
(A Föld gazdagabb országaiban az alacsony születésszám miatt a népesség csökkenése, elöregedése jelent problémát. A modernizációs folyamatok a gyermekvállalás ellen hatnak, az urbanizáció is óriási arányban csökkenti a születésszámot.)
A női szerepek változása a történelem során
az ókortól a XIX. századig a nők nem voltak jogképesek › életük a családban, a háztartásban telt
oktatásban csak a módosabb családok leányai részesülhettek
XIX-XX. század › szüfrazsett (suffragette) mozgalom › látványos akciók a nők szavazati jogaiért
1920-tól válik általánossá a nők szavazati joga
a nők politikai szerepvállalása, tömeges munkába állása szabadabb életet hozott számukra
átértékelődtek a hagyományos női-férfi szerepek
(a világ más részein vallási-kulturális hagyományok miatt ma is mereven elzárkóznak a nők egyenjogúsításától)
