Szövetségesekből ellenfelek
a háború végén az antifasiszta koalíció hatalmai között ellentét alakult ki (kapitalista államok «» kommunista államok)
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége
nemzetközi szervezet a béke és biztonság fenntartására » 1945 nyarán megalakul az ENSZ, székhelye: New York /legfontosabb fóruma a KÖZGYŰLÉS és a BIZTONSÁGI TANÁCS (BT) – állandó tagjai az 5 nagyhatalom és 10 időről időre választott tagállam/
Párizsi béke 1947
a szövetséges hatalmak utolsó együttműködése – a vesztesekkel béke (kivéve Németország, Japán – Ausztriával 1955-ben az Osztrák Államszerződés formájában)
a békeszerződések ismét a győztesek érdekeit szolgálta, a háború legnagyobb “nyertese” a Szovjetunió lett | Lengyelország határait “eltolták” nyugatabbra 200 km-rel › lett, litván, észt, román, finn, magyar területekkel gazdagodott | a németeket áttelepítik, magyarok százezreit szintén
A kétpólusú világ
Az USA és Kína világpolitikai súlya növekedett | Európa súlya csökkent › Nagy-Britannia, Franciaország a gyarmatbirodalmait elveszíti | két nagyhatalom, “szuperhatalom” maradt, az USA «» és a SZOVJETUNIÓ
Az Egyesült Államok a világ vezető gazdasági hatalma lett, katonai fölénye az “óceánok” biztonságában is volt. Befolyását szövetségesei révén is a Szovjetunió terjeszkedésének megakadályozására alkalmazta.
A Szovjetunió (SZU) nyomasztó katonai fölénye Európában volt érezhető (12 millió katonát tartott fegyverben). A SZU a háború után nehezen áll talpra – tervgazdálkodás, munkatáborok rendszere – 1949-ben megalkotja az első atombombáját.
A vasfüggöny leereszkedése – a kettéosztott Európa
a SZU a békeszerződések után sem vonult ki az általa megszállt országokból | mindenhol támogatta a kommunista pártokat › kiszorítják a polgári politikusokat (“szalámitaktika”) és egypárti választások útján kommunista hatalomátvétel zajlik le Kelet-Közép Európában
a SZU a jaltai megállapodást megszegve › az egész világra ki akarta terjeszteni a kommunista hatalmát (W. Churchill 1946-ban a Fulton-i beszédében már felhívta a szabad világ figyelmét kommunista SZU zsarnoki hatalmat épít Európában » Sztálin ezt “nyílt hadüzenetként” értelmezte)
A hidegháború
A felelősséget a SZU-ra hárítják «» Truman amerikai elnök minden szabad országnak katonai, gazdasági segítséget ígért | Sztálin ellenséges lépésként értékelte.
1953-ban Sztálin halálával a hidegháború “leghidegebb” szakasza véget ért | DE! 1991-ig fennmarad a Szovjetunió széteséséig az ellentét (a két szuperhatalom között nyílt fegyveres harc nincs, befolyási övezeteiket védik, terjeszteni próbálják)
Helyi háborúk: 150 konfliktus
A Marshall-segély és a KGST
1947 júniusában az USA gazdasági segélyt ajánl fel az európai országok háború utáni talpraállításához (gazdasági élénkítés, az USA-nak is jó)
Sztálin elutasítja » utasítja a megszállt országokat, ne vegyék föl a segélyt » helyette: KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA (1949) alakul meg | gazdasági függés a SZU-tól és munkamegosztás a szocialista országok között (“keleti piac”)
Európa gazdaságilag kettészakad
Németország kettéosztása
Németország és Berlin négy megszállási zónára osztva » az angol, amerikai, francia megszállási zónából: NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG és Nyugat-Berlin | szovjet megszállási zónából NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG és Kelet-Berlin
1948-ban a nyugati zónában a Marshall-segélyből pénzreform (nyugatnémet márka) » gazdasági fejlődés, jólét | Sztálin blokáddal válaszol | Nyugat-Berlint légihídon látják el élelemmel a nyugati szövetségesek (Sztálin egy év múlva megszűntette a blokádot)
Németország a megszállási övezetek határán kettészakadt – 1990-ig fennmarad ez az állapot. Kelet-Németországban (NDK) kommunista tervgazdálkodással új állam alakult 1949-ben. 1953-ban Kelet-Berlinben felkelés robbant ki a szovjetek ellen, a Vörös Hadsereg elfojtja a forradalmat.
1949-1961 között 3 millió kelet-német települt át a nyugat-német területekre | 1961-ben egy nyári éjjel 3-4 méteres szögesdróttal kerítették el Nyugat-Berlint | majd betonfal épült, családokat szakítanak szét (“berlini fal”)
Fegyverkezési verseny a Szovjetunió és az Egyesült Államok között
1949-ben az USA vezetésével NATO (cél a szovjet terjeszkedés megakadályozása) | 1955-ben csatlakozik hozzá az NSZK | Osztrák Államszerződés »» 1955-ben megalakult a Varsói Szerződés a SZU vezetésével »»» FEGYVERKEZÉSI VERSENY, technológiai küzdelem a szuperhatalmak között
Cár-bomba (hidrogénbomba – válasz az amerikai hidrogénbombára) | Szputnyik (műhold) | 1961-ben Gagarin űrutazása | interkontinentális rakéták | 1969-ben Neil Armstrong Holdra szállása » “kölcsönös elrettentés” politikája
Hidegháborús konfliktusok: az arab-izraeli ellentét
az I. vh. után az Oszmán Birodalom elveszíti a palesztin területeket – napirendre került egy új zsidó állam létrehozása » fokozódó feszültség az arabok és a zsidók között
1948-ban kikiáltották a független Zsidó Államot | az ENSZ felvette tagjai sorába » a környező arab országok azonnal háborút indítanak Izrael ellen (1. arab-izraeli háború) | 1956-ban “szuezi válság” – 2. arab-izraeli háború | az arab-izraeli ellentét máig nem oldódott meg
Hidegháborús konfliktusok: a koreai háború
a 2. vh. után a félsziget felszabadult a japán uralom alól | az országot felosztották | DE! az északi kommunisták Kim Ir Szen vezetésével lerohanták a déli részt, az ENSZ BT csapatokat küldött a déli rész védelmére (90 %-uk amerikai katona volt) » végül a 38-dik szélességi körön megállapodott a front
Észk-Korea a mai napig sztálini kommunista diktatúra «» Dél-Korea demokratizálódott, piacgazdság látványos eredményekkel
Hidegháborús konfliktusok: a kubai rakétaválság
1959-ben megdönti a korrupt Amerika-barát Batista-kormányt | szovjet támogatással szocialista rendszer » 1962-ben a Szovjetunió titokban rakétákat telepített Kubába (szovjet válaszlépés a Törökországba telepített amerikai rakátabázisokra)
ATOMHÁBORÚ veszélye!!!
Hruscsov és Kennedy elnök végül megállapodtak | a szovjetek leszerelték a kubai rakétáikat » cserében az amerikaiak nem indítottak támadást Kuba ellen.
Szovjet mintájú diktatúrák Kelet-Közép Európában és a Balkánon
kommunista diktatúrák » proletárdiktatúrák, “látszatdemokrácia”, egypártrendszerek | államosítják az ipari üzemeket, a parasztokat termelőszövetkezetekbe (TSZ) kényszerítik
állandó áruhiány, hiánygazdaság (túlzott nehézipari fejlesztések » felkészülés a harmadik világháborúra) » a tömegtájékoztatás (propaganda) teljes irányítása | a nyugatra utazások tiltása
