A liberalizmus
Hittek a hagyományos rendet elvető gyors, forradalmi fejlődésben. Képviselői a liberálisok (szabadelvűek), az eszme a liberalizmus.
Legfontosabb érték az egyéni szabadság. Az emberi és polgári szabadságjogok mindenkit megilletnek. A törvény előtt mindenki egyenlő.
Politikai téren: demokrácia, alkotmányosság, népképviselet, a parlamentnek felelős kormány és a hatalmi ágak szétválasztása.
A gazdaságban szabad verseny, szabad kereskedelem és a vállalkozás szabadsága.
A konzervativizmus
A hagyományok, a történelmi múlt megőrzése mellett, lassú, szerves fejlődés. Tisztelik a családot, a helyi és vallási közösségeket. A tulajdon szent és sérthetetlen. Az állam legyen erős és kapjon szerepet a gazdasági életben. Alkotmányos kormányzás.
A szocializmus
Az ipari forradalommal gyártelepek alakulnak ki, óriási munkástömeggel. Életkörülményeik kezdetben megalázóak.
Az egyén érdekei elé helyezik a közösség érdekeit, a javak igazságosabb elosztását követelik.
Két nagy irányzatuk:
a polgári állam keretein belül, parlamenti keretekben
a polgári államrend megdöntése akár erőszakkal is (kommunisták, anarchisták)
A marxizmus
Karl Marx és Friedrich Engels a Kommunista Kiáltvány-ban (1848) kifejti, a társadalom osztályokra tagolódik – az osztályok egymással ellentétben vannak. Oka a magántulajdon. A kapitalizmusban a tőkések és bérmunkások (proletárok) között állandó feszültség van. Marx hitt a proletárforradalomban, annak győzelmével létrejön az osztályok nélküli társadalom: a kommunizmus.
A leninizmus
V. I. Lenin Oroszországban a cári hatalom megdöntését forradalommal és proletárdiktatúrával akarta. “Hivatásos forradalmárok” – bolsevikok. A párt szűk vezetőrétegének utasításai kötelezőek voltak.
Az anarchizmus
Elutasítják az államhatalmat. Szerintük az állam erőszakosan beavatkozik polgárainak életébe. Merényleteket követnek el.
A szociáldemokrácia
Tömegpártok, a munkakörülmények javítását tűzik ki célként. Általános, titkos választójog útján, parlamenti úton akarták a tőkés rendszert emberibbé formálni. Követelték, május elseje legyen a munkásság ünnepe.
A keresztényszocializmus
A vallásos emberek jogos igényeire XIII. Leó pápa megfogalmazza a Rerum Novarum enciklikáját. Ebben a munkások védelmét az államra bízza. Körlevelének hatására keresztényszocialista pártok alakulnak.
