Mondák és történetek Mátyás királyról
Hagyományaink szerint Mátyás király a legnépszerűbb uralkodónk, vele legfeljebb csak Szent László király vetekedhet. Életéről számos mese, monda, anekdota, közmondás maradt fenn. Ezek igazságos, bölcs uralkodó képét vetítik elénk. Országát, népét álruhában látogató, az urakat megtréfáló népi hős. Ugyanakkor az ellenséget megfutamító, legyőzhetetlen, bátor uralkodó. Valójában Mátyás erőskezű uralkodó volt, ezért kortársai nem szerették, sőt félték, a nemzeti nagyságunk jelképévé is vált.
A királyválasztás
Mátyás alapos nevelésben részesült, tanítója a kor kiváló tudósa Vitéz János váradi püspök volt. Katonai ismeretek mellett latinul, románul, csehül, németül, olaszul is tudott.
Az 1456-os nándorfehérvári győzelmet szomorú események követték. Hunyadi János és Kapisztrán János meghalt pestisben. Hunyadi örökébe két fia közül az idősebb, László lépett volna. Irigyeik, ellenségei elhitették az ifjú királlyal (V. László), hogy Hunyadi László összeesküvést szít ellene. Elfogatta a Hunyadi testvéreket. Lászlót kivégeztette, Mátyást börtönbe záratta. A király sem élt már sokáig: alig 17 évesen egy hirtelen támadt betegségben meghalt.
V. László halálhírére, 1458 elején, a nemeseket királyválasztó országgyűlésre hívták össze Pestre. A hagyomány szerint Mátyást közfelkiáltással 40 000 köznemes a befagyott Dunán kiáltotta ki királynak 1458 januárjában.
Erős királyi hatalom kiépítése
Mátyás (1458–1490) gyorsan bebizonyította rátermettségét. Egymás után törte meg a bárók hatalmát, tisztségek és birtokok adományozásával vagy fenyegetéssel. Mátyás a kisebb nemesekre támaszkodott a bárók ellen: kezdetben évente hívta őket országgyűlésre. Olyan hivatalokat alakított ki, amelyek csak a királytól függtek. A hűséges nemeseket és bárókat Mátyás megbecsülte. Sokukat alacsony sorból emelt fel.
A központosított királyi hatalom kiépítése, merész külpolitikai tervei és fényes udvartartása sok pénzt igényelt. A kincstár bevételeinek növelésére átalakította az adó- és vámrendszert, így jelentősen növelte a jobbágyokra nehezedő állami terheket.
Mátyás zsoldosserege
Adóbevételeire támaszkodva zsoldossereget toborzott, amely mindig bevethető volt belső és külső ellenfelei ellen. Később a fekete sereg nevet kapta. Eleinte 6000, utóbb már 20 000 katonája volt, hadvezérei Kinizsi Pál és Magyar Balázs.
Páncélos nehézlovasságból és gyors mozgású könnyűlovasokból (huszárokból) állt. A gyalogság és a tüzérség a várostromokban kapott nagy szerepet. A kőhajító gépek mellett a tüzérsége ágyúkat használt.
Mátyás külpolitikája
Magyarország legveszélyesebb ellensége a török volt. A szultánnal nem háborúzott, az ország védelmét, a déli végvárakat erősíttette meg. A törökök egy ízben 1478-ban betörtek Erdélybe, és fosztogattak. Mátyás híres hadvezére, Kinizsi Pál Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott felettük.
Évekig tartó háborúskodás után Mátyást cseh királlyá választották.
Csehország a Német-római Császárság része volt, a cseh királyi címmel Mátyás fő céljához, a német-római császári cím megszerzéséhez közeledett. Azt remélte, hogy császárként nagyobb tekintélye lesz, és a török ellen is több katonát tud összeszedni.
Törekvése újabb háborúba sodorta. Az akkori császár a Habsburg-családból származott. Mátyás megtámadta a Habsburgok ausztriai birtokait. A háború magyar sikert hozott: Mátyás rövidesen Bécs városát is elfoglalta. A császári címet azonban nem sikerült megszereznie.
Mátyás reneszánsz udvara
Mátyás első felesége elvesztése a nápolyi király leányát, Beatrixot választotta. A reneszánsz Itáliából érkező királyné Magyarországra költözése után megváltozott az udvar élete. A király fényes udvart alakított ki Budán. Visegrádon levő vidéki palotáját is felújította késő gótikus és reneszánsz stílusban. A reneszánsz stílus Itálián kívül először Magyarországon, Budán és Visegrádon jelent meg. Mátyás itáliai és magyar mesterekkel végeztette a munkálatokat.
Pártolta a művészeteket és a tudományokat. Itáliából költőket (Janus Pannonius), írókat (Antonio Bonfini) is az udvarába csábított. Létrejött az első nyomda Budán 1473-ban (Hess András). Híres volt a király könyvtára, díszes kötésű könyveit corvináknak nevezték.
