Gazdasági eredmények
az 1. vh. utáni zűrzavar › gazdasági összeomlás (a feldolgozó üzemek a trianoni határok mögött, a nyersanyagok a határon kívül maradtak)
a mezőgazdasági és ipari termelés a vh. előtti szint felére esik vissza
infláció, szegénység, munkanélküliség
szerkezetátalakítás a gazdaságban › elektrotechnika, textilipar fejlesztése (ehhez tőke: népszövetségi kölcsönből)
Magyar Nemzeti Bank
Új pénz: a pengő váltja a koronát
a 20-as évek végére az ipari termelés túlszárnyalja az 1913-as évet: vegyipar, alumíniumgyártás, kőolajtermelés (Zala megye), gépgyártás (hadiipar), konzervgyártás, turisztika
Társadalmi rétegződés és érintkezési formák Magyarországon
emelkedik a polgárosult rétegek aránya, a munkásság létszáma, a városlakók aránya
“neobarokk társadalom”
a) leggazdagabb felső réteg (“felső tízezer”)
arisztokraták, nagytőkések
b) középrétegek
“úri” középosztály, középbirtokosok, katonatisztek, hivatalnokok, értelmiség, polgári középosztály
c) városi kispolgárság
kisiparosok, kiskereskedők
d) parasztság
föld nélküli, nincstelen parasztok (uradalmakban cselédség, napszámosok) – birtokos gazdagparasztok – középparaszti réteg
e) ipari munkások
betanított munkások, segédmunkások, szakmunkások
Életmód
szociálpolitikai intézkedések (balesetbiztosítás, nyugdíjrendszer)
életminőség szempontjából › városokban vezetékes víz, villany, tömegközlekedés (Budapest kiemelkedik) › moziba, kávéházba járás
az életmódot nagyban meghatározta a lakóhely
paraszti családoknál › a földbirtokok egyben tartására “egykézés” (két nemzedék után települések elnéptelenedéséhez vezet)
leghátrányosabb helyzetben a tanyai lakosság
Szabadidő, sport
turizmus, hétvégi kirándulások › Balaton kiépülése, Dunakanyar
sport és szurkolás › sportegyesületek, uszodák, stadionok › a foci a legnépszerűbb (népszerű klubok: FTC, MTK, UTE) › 1938-ban a magyar válogatott VB döntőt játszott
Az oktatás
jelentős fejlődés › Klebelsberg Kunó kultuszminiszter: többezer népiskolai tanterem épül, iskolakötelezettséget 6 évről 8-ra emelik
középiskolák: gimnáziumok, reáliskolák › “keresztény, nemzeti eszme”
iskolán kívüli nevelés: cserkészet, leventemozgalom
egyetemek fejlesztése (a kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyit Pécsre telepítik át)
A kultúra és a tudomány
kaput jelentett a külvilág felé, népi írók mozgalma
színház, film (filmvállalat) › a mozi eljut a falvakba is
magyar zene: Kodály Zoltán, Bartók Béla
Szent-Györgyi Albert Nobel-díj (1937)
Mihály Dénes: az első televízió (“távolba látó készülék”)
Wigner Jenő, Szilárd Leó, Teller Ede › atomfizika
Neumann János: számítástechnika
