Anglia észak-amerikai gyarmatai
Észak-Amerika: dél felől spanyolok, a Szent Lőrinc-folyónál franciák – majd az angolok jelennek meg » katonailag átvették az irányítást, az indiánokat is elűzve 13 gyarmat jött létre széles önigazgatási jogokkal (élvezték a Brit Birodalom védelmét a franciákkal szemben)
Az anyaország és a gyarmatok ellentéte
Hétéves háború (1756-1763 – a XVIII. sz. kiterjedt háborúja amely nemcsak Európában, hanem a gyarmatokon is folyt) – költséges, Anglia a gyarmatok fokozott megadóztatását akarta
az amerikai gyarmatoknak az angol parlamentben nem voltak képviselői » egyre többet beszéltek a függetlenségről » megtagadták a vámok és adók befizetését, bojkottálták az angol áruk vásárlását
Az Amerikai Egyesüt Államok létrejötte
1773-ban “Bostoni teadélután” – az angol árukat az óceánba dobálták » az angol király önkényuralmat hirdetett » függetlenségi háború, az amerikai hadsereg parancsnoka: George Washington lett
a függetlenségi háborúban kezdetben angol fölény (“vöröskabátosok”) – a hazafiakat (“patrióták”) támogatták a franciák
július 4-én a 13 gyarmat elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot (önálló állami lét, emberi és polgári jogok) » az angolok 1781-ben katonai vereséget szenvednek, 1783-ban Nagy-Britannia elismerte a gyarmatok függetlenségét
1787-ben elfogadták az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát – első elnöke: George Washington – államforma: köztársaság
Észak és Dél
a függetlenség elnyerése után rohamos fejlődés: területi gyarapodás » indiánok elűzése (“Go West!”), francia, spanyol gyarmatok megszerzése, oroszoktól Alaszka megvásárlása – Új-Mexikót háborúval szerzi meg
gazdag természeti erőforrások » rohamos gazdasági fejlődés » tömeges bevándorlás
északi államokban: ipar, farmergazdaságok «««»»» délen: gyapotültetvények, rabszolgatartó nagybirtok
Az amerikai polgárháború okai, az ellentétek kiéleződése ÉSZAK «» DÉL
ok: a rabszolgatartás kérdése, vámok körüli vita (a déliek az angol piacra is termeltek, olcsó angolárucikkeket vásároltak – ők a szabadkereskedelmet pártolták)
1860-ban Abraham Lincoln győzött az elnökválasztáson » ellenezte a rabszolgatartást » 11 déli állam kilép, megalakítják a konföderációt (23 maradt az Unióban)
polgárháború: 1861-65 » kezdetben déli katonai sikerek, de a rabszolgafelszabadítás hírére sok rabszolga Északra szökik
Dél leteszi a fegyvert » Lincolnt viszont a béke után 3 nappal meggyilkolják
a háború eredményeképpen helyreállt az ország egysége
Új nagyhatalom születik
a kontinensen hegemónia, gazdaságilag Latin-Amerikát is befolyása alá vonta » az I. világháború antant győzelmében döntő szerepet játszott »»» világhatalommá vált
gazdaságának erősödése, gyengülése a világgazdaságot befolyásolja
gazdasági világválság 1929-1933: F. D. Roosevelt állami intézkedéseivel sikerült leküzdeni (New Deal, állami beavatkozás a szabad versenyes kapitalizmusba)
elzárkózás politika? részvétel a világpolitikában? » Amerika az amerikaiaké » A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ elején tétlenség, 1941-től aktív háborús részvétel, döntő szerep a háborús győzelemben
Az USA világhatalommá válása
a II. világháború után két szuperhatalom: SZU és az USA » az USA nem térhetett vissza az elzárkózás politikájához, célja a SZU kommunista világhatalmi tevékenységének akadályozása volt » fegyverkezési verseny, űrverseny (hidegháború)
a 70-es években javult a két hatalom kapcsolata, majd 1979-ben a szovjetek afganisztáni háborúja miatt “kis hidegháború” » csillagháborús verseny » a SZU belebukik a gazdasági kihívásba, 1991-ben felbomlik
az USA maradt a “világ csendőre” » regionális háborúkban vesz részt (90-es évek: Jugoszlávia, első iraki háború | 2000-es évek Afganisztán, második iraki háború)
9/11 – 2001. szeptember 11. New York-i terrortámadás
Az USA a változó világban
a világ vezető hatalma – bár Kína, Japán, India, az EU felzárkóztak (az épp most veszít jelentőségéből) » érdekérvényesítő képessége a világ bármely pontján jelentkezik, az ENSZ BT tagja, a NATO alapítója
