A török uralom
1541 › Budát elfoglalja a török, az ország középső része a HÓDÓLTSÁG lesz
török közigazgatás › vilajet (tartomány), vezetője a pasa
Kecskemét a budai pasához tartozik
a magyar nemesek elmenekülnek a törökök elől › falvaik elnéptelenednek (a jobbágyok inkább a nagyobb településekre, mezővárosokba menekülnek)
a földek a szultán birtokába kerülnek › a szpáhiknak (török lovas katona) amíg katonáskodtak szolgálati birtokot adott
szinte kirabolták földjeiket
Kecskemét városa átkerül a szultán “hász” birtokába › biztonságos élet – egy összegben fizette az adót a szultánnak, saját bírója volt
a törökök a keresztény lakosságot adóztatták – vallási életébe nem szóltak bele
kettős adóztatás: a terület magyar földesura is katonáival behajtotta a török hódoltsági területen a neki járó adót
A mezőváros élete
állandó háborúskodás › a mezővárosok óriási falvak (csak palánk védi a települést)
főbírót évente választanak, a város élén esküdtekből álló városi tanács
a város közepén a vásártér (piac) van – a keresztény felekezetek templomai (ferencesek, reformátusok)
Kecskeméten az egész török korban vallási béke van a keresztény felekezetek között
Kecskemét ipara a céhes keretek között működik
Szarvasmarha-kereskedelem
magyar szürke marha › rideg állattartás a város környéki pusztákon › a csordákat, gulyákat fegyveres hajdúk védik, az állatokat saját lábaikon hajtják a bécsi, augsburgi, müncheni vásárokra › az állatkereskedők (tőzsérek) meggazdagodnak
Városok a hódoltságban
a magyar városokba török katonaság költözik › végvárak, egyre romosabbak
mecsetek, minaretek és török fürdők épülnek › az iszlám vallás jegyében
