Horthy, a kormányzó
IV. Károly 1921-ben kétszer megpróbált visszatérni a magyar trónra › a kisantant azonnal mozgósított
november: a Nemzetgyűlés Horthyt kormányzóvá válassza › 1920-1944 Horthy-korszak
(Horthy Miklós kormányzóként konzervatív gondolkodású államfő, támogatta az ország talpraállítását Trianon után – a szélsőséges politikai irányzatoktól igyekezett óvni az országot › több nyelvet beszélő államférfi)
A keresztény-nemzeti Magyarország eszménye
az 1918-19-es polgári és bolsevik kormányzattal szemben határozta meg magát
a vallásosságra, hazafiságra épít › keresztény-nemzeti gondolat, antikommunizmus, politikai antiszemitizmus, területi kérdésekben revízió
Teleki Pál első kormánya – Az antikommunizmus
a háború utáni zűrzavar után › konszolidáció › Teleki megszünteti a fehér katonai különítményeket (tagjai a csendőrség, honvédség állományába léphettek)
az állami és társadalmi rend védelmére törvényt hoztak
a kommunista pártot betiltották
korlátozott földreform (még mindig kevés paraszti családnak jutott földbirtok)
A politikai antiszemitizmus
politikai kérdésként jelentkezik › a dualizmus korában a zsidó származású nagytőkések vezető gazdasági szerepükkel szembekerültek a magyar középosztállyal
az 1918-19-es sikertelen polgári és bolsevik kormányzatokban a zsidók nagy számban vettek részt
az értelmiségi pályákon (orvos, jogász, újságíró) a zsidóság összlakosság belüli számarányánál jóval nagyobb számban volt
Numerus clausus (zárt szám): a felsőoktatásba a hallgatókat nemzetiségi számarányuknak megfelelően lehetett felvenni
A legfőbb külpolitikai cél: a revízió
békés revízió › “Mindent vissza!”
a békediktátumot a teljes magyar társadalom elutasította › a mérsékelt politikusok etnikai revíziót akartak
Bethlen István miniszterelnöksége – konszolidáció 1921-1931
1921-ben Teleki lemondása › Bethlen István miniszterelnök
Egységes Párt (megbízható kormánytöbbség) › szűkítette a választójogot (nyílt szavazás vidéken)
a szociáldemokratákkal megegyezés – Bethlen-Peyer paktum
1919-1944. korlátozott parlamentarizmus
kitörés a külpolitikai elszigeteltségből › 1922-ben felvétel a Népszövetségbe | 1926-ban Mussolinivel az “állandó békéről és örök barátságról” szerződés
Gazdasági válság és kiélezett belpolitikai helyzet
gazdasági világválság › ipari termelés 30-50%-kal visszaesik, a mezőgazdaság piacokat veszít, munkanélküliség, bércsökkentés
Bethlen lemond › Károlyi Gyula kormánya – takarékosság
az Egységes Pártból az elégedetlen kisgazdák kiválnak › megalakul a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) › általános titkos választójog, földreform
a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1930. szeptember 1-jén tömegtüntetést szervez › erőszakba torkollik
1931-ben Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi viaduktot › statárium (rögtönítélő bíráskodás) bevezetése
Külpolitikai kényszerpályák és jobbratolódás az 1930-as években
Gömbös Gyula miniszterelnöksége 1932-1936
95 pontos Nemzeti Munkaterv › minden társadalmi csoportnak ígéret
a 20-as évek keresztény politikusai háttérbe szorulnak
szerződés Németországgal (már Hitler a kancellár) › magyar gabonakivitel
Gömbös példaképe Mussolini (kortársai “Gömbölini”-nek csúfolták)
terveit nem tudta végrehajtani › az ország bár a válságból kilábalt Horthy csak azért nem mondatta le Gömbös Gyulát mert halálos beteg volt…
Magyarország 1920-ban kényszerpályára került › igyekezett a szélsőséges irányzatokat (nyilasok, kommunisták) megfékezni › Európában azonban megerősödött a náci Németország › Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere lett
új választójogi törvény (titkos szavazás)
erősödik a szélsőjobboldal › nyilasok, vezető: Szálasi Ferenc (a parlamenti rendszer felszámolását akarta)
győri fegyverkezési program: fegyverkezésre 1 milliárd pengő
