A görög föld legrégebbi múltja
A Balkán-félsziget déli részére az ókorban görög törzsek vándoroltak be. Görögország legrégebbi múltját nemcsak az épületek romjai, hanem a görög mítoszok is őrzik. /pl. Ariadné fonala, A trójai háború/
Milyenek voltak a görögök istenei?
A görögök vallása többistenhívő (politeizmus). Isteneiket emberi tulajdonságokkal ruházták föl. Hitük szerint az istenek az Olümposz hegyen laktak.
Az Olümposz lakói
Zeusz, a főisten. Az istenek és emberek atyja. Villámaival lesújt a földre. Testvérei: Poszeidón a tengerek, Hádész pedig az alvilág istene. Zeusz legkedvesebb lánya Pallasz Athéné, a bölcsesség és a művészetek istennője. Az egyik legjelentősebb görög város, Athénnek védelmezője. A görögök fontos kérdésekben tanácsot kértek isteneiktől, felkeresték a jósdát. A leghíresebb jósda Delphoi-ban működött.
A “dicső” Athén
A görög törzsek a Balkán-félszigeten kívül az Égei-tenger szigetvilágát és Kis-Ázsia partvidékét is benépesítették.
Több mint 400 független városállam alakul ki, ezek közül Athén és Spárta volt a legerősebb.
Athénban olajfaligeteket és szőlőt telepítettek, baromfit és méheket tartottak. A tenger közelsége folytán halászattal és tengeri kereskedelemmel is foglalkoztak.
Az athéniak ezüstpénzt használtak – az érméket mindenütt szívesen fogadták.
Az athéni iparosok közül leghíresebbek a fazekasok voltak. Égetett agyagedényeiket amforáknak hívják.
Spárta
Spártában a szabad polgárok kisebbségben voltak. Az eredetileg itt élő őslakókat (a helótákat) kegyetlenül elnyomták. A Spárta környéki hegyvidék lakosait, az úgynevezett körüllakókat adófizetésre kényszerítették, de ők legalább szabadok maradhattak.
A spártaiak legfontosabbnak, az egyetlen „hozzájuk méltó” foglalkozásnak a katonáskodást tartották.
Az egyszerű, katonás életmódot szigorú törvényekkel és a hírhedt „spártai neveléssel” igyekeztek fenntartani.
A spártai nevelés
A fiúk csak hétéves korukig nevelkedtek otthon, ettől kezdve katonai táborokban éltek.
Testedzéssel foglalkoztak, szellemi képességeiket csak az írás-olvasás tanulásával és Homérosz költeményeinek olvasásával fejlesztették.
Húsz- és harmincéves koruk között a hadsereg tagjai lettek, de változatlanul katonai táborokban laktak. Harmincéves koruk felett már otthon lakhattak, de a közös étkezések megmaradtak.
Az athéni nevelés
A kisgyerekek 7-8 éves korukig otthonukban nevelkedtek, s idejüket játékok töltötték ki. A gazdagok gyerekei alaposabb oktatásban részesültek. Az írás-olvasás mellett matematikát, geometriát és csillagászatot is tanultak. Fontos része volt a nevelésnek a testedzés. A tornacsarnokokban (gümnaszion) az olümpiai sportokat gyakorolták.
A spártai és athéni nevelés között az a különbség, hogy Athénban az “egészséges testben egészséges lélekkel rendelkező”, művelt polgárokat neveltek, akik mindenben városuk (polisz), a közösség érdekeit szolgálták.
A görögök összetartozása
A görög városok egymástól független államok voltak. Ezeket nevezték városállamoknak, poliszoknak. Kialakult az összetartozás a görögökben. Földjüket Hellásznak, magukat helléneknek nevezték. Az összetartozást három dolog erősítette: a közös nyelv (és írás), a közös vallás és a katonai szövetségek.
Az olimpiai (régiesen: olümpiai) játékok váltak híressé. Kr. e. 776-ban volt az első verseny, amely győztesének nevét írásban is feljegyezték, négyévenként rendeztek versenyeket. Az ókori görögök ezt az évet tették meg időszámításuk kezdő évének.
Az olimpiai játékok
Minden szabad görög férfi indulhatott. Nők viszont még nézőként sem léphettek be Olümpiába. Az olimpia idejére a poliszok közti minden ellenségeskedésnek véget kellett vetni. A verseny első napján a hatalmas Zeusz-szobor előtt megesküdtek arra, hogy betartják a szabályokat.
A következő napokban megtartották a a kocsiversenyeket, az öttusát, a futóversenyeket, a birkózást és az ökölvívást. Az olimpiai győztesek jutalma koszorú volt, amelyet a szent olajfa ágaiból fontak.
