A gazdasági fellendülés alapjai
az 1848-as törvények, és a kiegyezés utat nyitottak a gazdasági fejlődés előtt
a jobbágyfelszabadítással paraszti gazdaságok jöttek létre »»» De! Nem volt pénzük a fejlesztésre. Szabad munkaerő keletkezett a mezőgazdasági és az ipari vállalkozások számára.
A kiegyezéssel gazdasági kapcsolatok a Monarchia többi felével (pl. Ausztria, Csehország) – 1867.
Tőke áramlott az országba
Bankok alakultak, a Monarchia közös vámterületet jelentett. A határon levő védővámok pedig a magyar gazdaságot is védték. A magyar mezőgazdaság termékeinek felvevőpiaca volt a dualista állam többi részében.
A mezőgazdaság fejlődése
– folyamszabályozások, mocsárlecsapolások »»» 20 %- kal nőtt a szántóterületek nagysága,
vetésforgós művelés, istállózó állattartás
– malomipar fejlődés
– gőzgéppel hajtott cséplőgépek, vetőgépek
– mezővárosok határában – gyümölcs- és zöldségtermesztés.
A magyarországi birtokok megoszlása aránytalan. Kevés birtokos család kezében óriási földterületek voltak, miközben több millió paraszt piciny telken próbált megélni.
Magyar feltalálók, az ipar fejlődése
az élelmiszeriparban (cukorgyártás, dohányipar, szeszipar, sörgyártás, malomipar
Ganz Ábrahám vasöntödéje: kéregöntés eljárás | villamosgépipar, Ganz Villamossági Művek
Mechwart András: kéregöntésű, rovátkolt hengerszék
a bányászatban Eötvös Loránd (a miniszter Eötvös József fia), torziós inga
Puskás Tivadar: telefonhírmondó, telefonközpont
A Ford T-modell » Galamb József
– a porlasztót (karburátor) Bánki Donát, Csonka János találta fel
Vasútépítés, folyószabályozás, posta
– termékeink piacra jutásának és az ipari termelés növekedésének feltétele volt az infrastruktúra fejlődése – a fejlesztés az állam irányításával történt
– folyamszabályozási, árvízmentesítési munkák, Európa leghosszabb gátrendszerével termőterületek mentesültek a pusztító árvizektől
– a vasúthálózat kiépítése a reformkorban kezdődött | a XIX. század második felében a magyarországi vasútfejlesztésnek a vasútvonalak államosítása – a MÁV létrejötte lökést adott
– kiépültek a szárnyvonalak, vasúthálózatunk Budapest központú
– vízi szállítás » Duna
Az urbanizáció
Urbanizáció (városiasodás): A XIX. század második felében megduplázódott a városokban élők száma. A városi lakosság aránya a századfordulóra 20 százalékra növekedett, Budapest lakossága meghatszorozódott, megközelítette az egymillió főt.
Vezetékes víz- és a csatornahálózat (kolerajárványok visszaszorítása, higiénia).
Egy világváros kiépülése – Budapest
Budapest területileg növekedett, sorra magába olvasztva a környező településeket. Buda, Pest és Óbuda egyesítésével 1873-ban létrehozták Budapestet. A főváros a kiegyezés után az ország politikai, gazdasági központja volt.
A város sokat köszönhet Andrássy Gyulának és Podmaniczky Frigyesnek, /a korszak világvárosainak mintájára kör- és sugárutas szerkezetűre tervezték/.
Újabb hidak épültek a századfordulóra.
A vasutak és az úthálózat központja, az ország legnagyobb ipari városa lett.
Az 1900-as évekre világvárossá vált.
