A soknemzetiségű ország
Magyarország lakosságszáma 1910-re – Horvátország nélkül – meghaladta a 18 millió főt.
A magyarság többségbe került (54,5%), az ország lakosságának jelentős részét az itt élő nemzetiségek alkották. Magyarország soknemzetiségű ország, mint ahogy a Monarchia egésze is.
A kiegyezés (1867) után Andrássy Gyula kormánya a horvátokkal megegyezik » Horvátország belső ügyeit önállóan intézte, Zágrábban horvát parlament » onnan képviselőket küldenek a magyar országgyűlésbe.
Nemzetiségi törvény (1868) » a nemzetiségek (románok, szlovákok, németek, ruszinok, szerbek) saját nyelvüket használhatták irataikban (széles körű jogok) » DE! » a politikai nemzet: csak a magyar.
A zsidó emancipáció
A XIX. század végére a zsidó (izraelita) vallás is a bevett vallások közé kerül (egyenjogúsítás).
A zsidóság többsége az asszimilációra törekedett. Közülük sokan értelmiségi pályákra kerülnek » neves bankárok, gyárosok, ügyvédek, orvosok is zsidó származásúak.
A cigányság helyzete
Első csoportjaik Zsigmond király korában érkeznek hazánkba | a XIX. században számuk kb. 300 000. Többségük letepült. Mezőgazdasági munkákból, szegkovácsolásból, késélezés, vályogvetés (kisipari munkák) éltek.
Leghíresebb cigányzenészünk. Dankó Pista (1858-1903).
A nemzetiségi kérdés
Nagyobb önállóságot » területi autonómiát követelnek.
A magyar politika viszont a nemzetiségek asszimilációját szorgalmazta »»» ELLENTÉT!
A milleniumi ünnepségek
A honfoglalás ezredik esztendeje » látványos ünnepségek.
Budapesten óriási építkezések (pl. a Hősök tere, Városliget, Műcsarnok, Szabadság híd).
Jelentős kulturális alkotások
építészetben: az eklektikus és szecessziós stílus ideje
irodalomban: Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre
képzőművészetben: Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Székely Bertalan
szobrászatban: Fadrusz János, Zala György
zenében: Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla
